Tajgetosz

Mindannyian ismerjük a kegyetlen spártai katonatársadalom horrorisztikus alapszokását: a beteg vagy gyenge csecsemőket, akikről látszott, hogy nem lehet majd tökéletes katonát faragni belőlük, ledobták a Tajgetosz hegyről a szakadékba, hogy ne is fecséreljék a felnevelésükre az energiát. A kíméletlen gyerek-tömeggyilkosság története egészen a történelemkönyvekig eljutott - annak ellenére, hogy a történészek mindig is elég szkeptikusan voltak vele kapcsolatban, és néhány éve már régészeti bizonyíték is van rá, hogy a dolog csak legenda, a valóságban nem egészen úgy történt.

A Tajgetoszról ledobált csecsemők sztorijának ősforrása Plutarkhosz görög krónikás - vagy a római állampolgárként kapott nevén Lucius Mestrius Plutarchu -, aki a műveit a 2. század elején írta, vagyis jó 500 évvel élt Spárta fénykora után. (A híres thermopülai csata a 300 spártai hősi halottal időszámításunk előtt 480-ban volt.) Plutarkhosz ugyan többször járt a saját kora Spártájában, de a krónikáit a fél évezrednyi szájhagyomány által eltorzított történetekre alapozta. Innen származnak a spártai katonák emberfeletti erejéről, fájdalmat és félelmet nem ismerő, tucatnyi normál katonával felérő harci tudásáról szóló legendák, a tökéletes háborús gépezetként működő spártai társadalom leírása. És a mindent a harci hatékonyságnak alárendelő alapelv is, miszerint a saját gyerekeiket is feláldozták, ha azok nem tűntek jó alapanyagnak a katonai kiképzéshez.

Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A történészek szerint a Tajgetosz legendájának alapja az, hogy a gyenge, beteg, vagy egyszerűen nem kívánt gyerekektől szokás volt megszabadulni az ókori Görögországban (főleg, mivel a városállamok nagy része túlnépesedéssel küzdött). Ez azonban nem csecsemőgyilkosságokat jelentett, hanem hogy ezeket a gyerekeket egyszerűen kitették a város falain kívülre, és a sorsukra hagyták őket. Általában rabszolgakereskedők szedték össze őket, ami mondjuk éppen csak egy fokkal jobb annál, mintha tényleg ledobták volna őket a szakadékba.

2007-ben aztán egy görög régészeti expedíció oszlatott el minden kérdést. Öt éven át kutattak a hegy körül, és összesen 46, a spártai korból származó emberi maradványt találtak. A csontok azonban egytől egyik felnőttekhez tartoztak, jellemzően 18 és 35 év között. A történészek úgy vélik, a Tajgetosz szakadéka kivégzőhely lehetett, ahol bűnözők lelték a halálukat.