Ó Kapitány, Kapitányom!
(O Captain! My Captain!)
Ó Kapitány, Kapitányom! Rettentő utunkat teljesítettük,
bárkánk minden vészt kiállt, győztünk, miénk mit kerestünk.
A kikötő közel, hallom már, mindenki vár s ujjonganak,
Százak várják érkezését e bősz, erős hajónak;
De ó lélek, lélek, lélek,
Ó vörösen vérző szívek,
Kapitányom néz rám fekve
Hidegen, halálba esve.
Ó Kapitány, én Kapitányom ébredj, halld a hangot!
Ébredj - zászlónk felrepül –, érted szól kürt, harangok,
Tiéd az ünnep, a szalagkoszorú, érted zsúfolt a part,
Téged hívnak, a Te lángjaidat, a Te hatalmadat;
Most! Kapitányom, apám,
Karjaimban arcod!
Álmok sírnak fekve,
Hidegen, halálba esve.
Kapitányom nem válaszol, ajkai sápadt csendbe,
Apám nem érzi, hogy tartom; nincs sóhaja, nincs keserve.
Hajónk horgonyt vet, dalol, befejeztük utunk,
Szörnyű világból hazánkba győztesen jutunk.
Ujjongj, ó part, ó harangok!
De én gyászba lépek,
Hol Kapitányom fekve,
Hidegen, halálba esve.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése