Pablo Picasso: Guernica

A kék korszak

1900-ban először járt Párizsban Carles Casagemas társaságában. Casagemas öngyilkossága nagy erővel hatott Picasso kék korszakának képeire. A század első éveiben Párizs, Madrid és Barcelona között ingázott. 1901-ben megnyitotta első önálló kiállítását Ambroise Vollard támogatásával, és ez segítette Max Jakob barátságához, aki bemutatta kortárs íróknak, közöttük Guillaume Apollinaire-nek is. 1904-ben végleg letelepedett Párizsban. Műterme hamarosan az avantgárd művészek tanyájává változott. Fernande Olivier lett a szeretője, és barátja lett Gertrude Stein amerikai író is. Oliver így emlékszik vissza Picassóra, abból a korszakból: „Alacsony, fekete, zömök, nyugtalan és nyugtalanító; a szeme sötét, a tekintete mély, átható, furcsa, már-már merev. Félszeg mozdulatok, nőies kéz, szegényes göncök, rosszulöltözöttség. Egy vastag, csillogó fekete hajtincs metszi keresztbe az értelmes és makacs homlokot.”

A rózsaszín korszak

A kék korszak a kevésbé gyászos rózsaszín korszakba ment át. Ekkor festette a Komédiások sorozatának képeit, a vándormulattatókat ábrázoló festményeit. 1906-ban primitivista képeket alkotott. 1906-1907-ben készítette el máig talán legismertebb képeit, a Az Avignoni kisasszonyokat (negrista periódus). Ez a női aktcsoport egy barcelonai nyilvánosház lakóira emlékeztette André Salmont-t. A Kisasszonyok a kései Paul Cézanne hatása volt és a fekete-afrikai környezet inspiráló tényezője. A rózsaszín korszakból a negrista periódusra váltott át.

Az analitikus kubizmus korszaka; Eva, Olga, Marie-Thérése és Dora

A kubizmus eltért Picasso korábbi stílusaitól. 1909-ben olyan anyagi körülmények közé került, hogy beköltözhetett egy kényelmes műterembe a Boulevard de Clichyn. 1912-ben Eva (Marcelle Humbert) lett az új barátnője, az egyetlen olyan szerelme, akiről nem készült portrésorozat, de a rá utaló Ma Jolie kifejezés jó néhány kubista képén látható. 1914-ben megromlott a barátsága Braque-kal. 1915-ben Eva meghalt rákban, Picasso kiköltözött a külvárosba. Szergej Gyagilev mentette meg a depresszióból, úgy, hogy Jean Cocteau javaslatára meghívták Rómába, hogy vegyen részt a Parade balett előmunkálataiban. Ott beleszeretett Olga Koklovába, a corps de balet egyik tagjába, egy orosz tábornok leányába. 1918-ban Olgával visszatért Párizsba, júniusban összeházasodtak. 1921-ben megszületett Picasso első fia, Paulo. Ebben az időben neoklasszicista műveket készített, és figyelemmel kísérte a szürrealizmus kifejlődését. Az Olga által kultivált konvencionális polgári ízlésre Picasso hamar ráunt, és zavarta az asszony megszállott féltékenysége is. Az 1920-as évek munkáiból nőgyűlölet sugárzott. 1932-ben új szeretője lett a 17 éves Marie-Thérése Walter személyében. Szerelmükből egy sor festmény és szobor született. A Normandiában található új műtermében készítette el a lány nagyméretű fejszobrát. 1935-ben különvált Olgától, aki 1955-ös haláláig jogilag a felesége maradt. 1936-ban Marie leánygyermeket szült Picassónak: Mayát. Később Picasso újabb szeretőt talált: Dora Maar jugoszláv fotográfusnőt. A Marie-Thérése-nél sokkal okosabb nő átvette annak helyét Picasso életében, és talált megfelelő műtermet számukra Grands Augustins-ben.


Amedeo Modigliani: Picasso arcképe (1915)

Megjegyzések