Fiú a harmadik
Anya barlangjában cseppkő van!
Szól a kislány a küszöböt átlépve
S annak örül, hogy féltve őrzött titkától
Szabadulhat végre.
Egy ismeretlen világban csak csepp, csepp, csepp,
Mint egy szűrő, ez a kis kövecske.
Tisztán csobban a csillogó gömböcske,
Hűvös vízébe várja fürge erecske.
Épül, szépül, egyre hízik,
Szivárvány köntösét magára borítva vár,
Sietni kell, odakint két testvér is vár.
Hirtelen felszínre fut a mély,
Szikrázva csattan testén a fény.
Tavaszi napsugár az, ami először meglátja,
Létező csodaként Őt valóra váltja.
Nevet is ad, Leventét,
Születése napján kétélű kardot,
Vele együtt Isten kegyelmét.
S mintha tudna erről az ébredő kert,
Virágot a nárcisz, egy tőről,
Sietve hármat nevel.
Összetartozunk, hát mind
Gazdagabbak lettünk,
Módosabbak ember-testvérrel,
Két ragyogó kék szemmel.
Mert ez a nap, ha szerda is,
Vasárnap lett nekünk.
Anya barlangjában cseppkő van!
Szól a kislány, titkára fény derült már:
Kép volt még a zöld fenyőn egy éve,
Ma elengedjük két kezét, picit félve.
Leventének szeretettel 2012. karácsonyán.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése