Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból
viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa
mesélt történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát
adott, amit nem akart megenni, úgyhogy arra hivatkozott, hogy el kell
vinnie a laboratóriumba, megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére
kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és
könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, ami sok, kémiailag
hasonló cukrot tartalmaz. Azonnal átállította valamennyi munkatársát a
paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a
kezében (Amerikában egy év alatt tudott 25 grammnyit előállítani
mellékveséből). Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg,
hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is. Az anyag egy részét
elküldte Norman Haworthnak,
aki így már meg tudta határozni molekulaszerkezetét. A C-vitamin
nagytömegű előállítása érdekében 1933. szeptemberben egy hold földet
kért és kapott bérbe Szeged városától paprikakísérleti célokra, amelyen a
kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termesztette.[33] Haworth és Szent-Györgyi nevezte el aszkorbinsavnak
(skorbutellenes savnak) a vegyületet. A C-vitamin felfedezőjeként
Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. Az aszkorbinsavat
fertőzések megelőzésére és mindenféle betegségre javasolták, bár
hamarosan kiderült, hogy nem csodaszer.[34]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése