Technikai adatok
Az ikertorony kettős hasábja 417 és 415,1 méter magas volt. Az égig érő dobozok oldalai 63 méter szélesek voltak. A két, 110 emeletes épületben 95 lift működött. Az alapzat 20 méter mélyen ágyazódott be Manhattan sziklatalapzatába. Az építkezéshez 200 ezer tonna acélt használtak fel és összesen 4800 kilométernyi elektromos vezetéket fektettek le, hogy ellássák a toronyház napi 80 ezer kilowattórányi áramigényét. A két tornyon 13 ezer, egyenként 50 cm széles ablakot alakítottak ki. Összesen a külső falak burkolása 19 970 négyzetméternyi üvegfelületet vett igénybe. Az alapozásnál 1,115 millió négyzetméternyi földterületet mozgattak meg. New York és New Jersey összekötő helyiérdekű vasútvonalait részben átirányították, metróalagutakat csatlakoztattak be és gyalogos átjárókat építettek ki.
Yamasaki több mint százféle modellt terjesztett elő, amíg a választás az ikertornyot is magába foglaló változatra esett. Az építész szakított a felhőkarcoló építés korábban bevált elveivel és szabályaival, és merőben szokatlan módon alkalmazta a rendelkezésére álló technológiákat és nyersanyagokat. A 63 méter széles homlokfalak acélelemekből és 9×3 méteres, előregyártott modulokból összetevődő rácsozatra kúsztak fel, melyek ellenálltak a heves széllökéseknek és a földrengések okozta rezgéseknek, méghozzá úgy, hogy a megterhelést maguk a külső falak terítették szét és nyelték el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése