1956. október 23-án éjszaka, mielőtt megkezdődtek a harcok a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete körül, egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez. A Rádió elfoglalásától a forradalom végéig már csak innen szólt az adás, telefonvonalakon keresztül. A rádiózáshoz azonban zene is kell, ami a rádió épületében maradt. Végül a technikusok találtak egy régi lemezjátszót néhány lemezzel a Parlament egyik klubszobájában. Köztük volt a Himnusz, a Szózat, néhány magyar dal, és Beethoven Egmont nyitánya. Másnap délben ez szólt, mikor Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kap, aki azonnal leteszi a fegyvert, és a következő hetek egyik leggyakrabban játszott darabja lett.
Beethovent 1809-ben kérték fel, hogy írjon Goethe Egmont című darabjához kísérőzenét.
Goethe egy XVI. századi németalföldi gróf, Lamoral Egmont hősi történetét dolgozta fel. Egmont szembeszáll a népét elnyomó II. Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. A darabhoz Beethoven komponált kísérőzenét a bécsi császári színház felkérésére. Művének legismertebb és legerőteljesebb része a nyitány. A fájdalmas dallamokkal indító, majd az igazságért való harcot és a hős halálát kifejező részek után elemi erővel tör elő a befejezésben a mondanivaló, amely szerint bár a hős elbukott, a szabadság eszméje tovább él.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése