Szájjal és Lábbal Festő Művészek

   Szájjal és Lábbal Festő Művészek

2006. december 08. péntek, 01:00

1965-ben Liechtensteinben jött létre egy művészeti világszervezet: a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Egyesülete (VDMFK). Ma 650 szájjal vagy lábbal festő művész tagja van, és 42 országban működik kiadója. Jelmondatuk kezdettől fogva az volt: „Sajnálat megtiltva”.

A VDMFK 1957-ben kis egyesületként indult, és fél évszázad alatt az egész világot behálózó önsegélyező szervezetté alakult. Arnulf Erich Stegmann (1912-1984) kezdeményezésére hozták létre; alaptevékenysége a mozgássérült művészek szabad kibontakozásának elősegítése, sokoldalú kiállítások szervezése, a művek eladása; valamint az ezekből készült képeslapok, naptárak stb. terjesztése.

Azon művészek számára, akik betegség, baleset vagy születési rendellenesség miatt képtelenek alkotásaikat a nyilvánosság előtt bemutatni, az egyesület nagy nemzetközi családdá alakult, amely a művészeti kibontakozás területén anyagi függetlenséget biztosít. A mottó kezdettől fogva a „sajnálat megtiltva” volt, ehhez az önsegélyező egyesületnél máig következetesen tartják magukat.

A cél a magas művészeti színvonal mellett:

• önálló gondoskodás a megélhetésükről
• integrálódás a társadalomba saját teljesítményük alapján.

A mozgáskorlátozott művészeknek, sérültségükből következően, nehezebb értékesíteniük munkáikat, mint egészséges társaiknak. Az egyesület támogatja őket műveik terjesztésében, és segítséget nyújt a gondok enyhítéséhez, a biztonságosabb élethez; fiatal tehetségeket is felkarol.

Megszerzik az alkotások reprodukciójának szerzői jogát, és azokat kiadói munkatársaik segítségével világszerte terjesztik műnyomatokként, művészeti képeslapokként, naptárakként stb. A műalkotások eredetijeinek eladására világszerte kiállításokat szerveznek. Művészi teljesítményükért sokan ösztöndíjban részesülnek; tagjaik számára rendszeres jövedelmet biztosítanak.

Az egyesület minden egyes tagját komoly művészi követelmények elé állítja. A művész szellemi képességeit tartják fontosnak, nem pedig a mozgássérült állapotát. Tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi művészeti piacon csak így lehet helytállni.