Aranyosi Ervin: Találj önmagadra!
Emlékezz ki voltál, mikor megszülettél,
míg azzá nem váltál, kivé mára lettél!
Amíg nem mondták meg, mivé kéne válnod,
mások rögös útját, hogyan kéne járnod!
Kínzó rabláncodat mért vetted magadra?
Békéd szép galambját, miért fogtad hadra?
Hová vezet harcod, s hol van a szabadság,
ha a szárnyaidat rövidebbre szabják.
Azt hiszed, csak így tudsz szeretetre lelni?
Örökké másoknak muszáj megfelelni?
Törvények, szabályok korlátozzák lépted.
Rab vagy, s ketrecedbe zár milliónyi érdek!
Teszed, amit várnak. S mondd: – jobban szeretnek?
Ura vagy-e tényleg zajló életednek?
Vagy csak megtapasztalsz, mit engednek mások?
Boldoggá tesznek e megtapasztalások?
Másoknak kuncsorogsz, s haragszol magadra,
ám senki sem figyel fájó zokszavadra.
Cipeled a terhet, mert ezt tanították,
megszakadsz a szélben, s nem bontasz vitorlát.
Nem tudod, hogy ki vagy, s azt se, honnan jöttél,
hiszed az ördöggel szerződést kötöttél?
Mások gondolata minden egyes szavad,
s hiszed, nem létezik a szabad akarat?
Ismerd meg önmagad, keresd azt, ki voltál,
mikor e világra egykor lejutottál!
Találd meg örömöd, leld meg boldogságod,
változtasd javadra az egész világot!
Nézz csak önmagadba, mert ott van a válasz,
megoldást, tiszta fényt lelkedben találhatsz!
Ha majd életedben komoly döntést hozol,
teremtő lényeddel végre találkozol!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése