A keresztény hagyomány szerint a golgotai keresztút alatt a Jézust
kísérő tömegből egy asszony, Veronika vált ki, és az őrökkel mit sem
törődve a Megváltó elé lépett, majd egy kendővel letörölte Jézus arcáról
a vért. Az olaszországi Manoppello kapucinus kegytemplomában őrzött, és
Veronika kendőjeként emlegetett selyemfátylon kirajzolódó arc tökéletes
egyezést mutat a rejtélyes torinói lepel férfialakjának arcával.
Veronika kendője
Ha élünk, száll még ránk sok álom,
Még járunk napsütéses tájon,
Ám egy felhő bennünk borong majd.
Még járunk napsütéses tájon,
Ám egy felhő bennünk borong majd.
Egy képtől nem lesz maradásunk,
Egy arc ránk mered halaványan,
Kendőnk ha kiterítjük lágyan.
Egy arc ránk mered halaványan,
Kendőnk ha kiterítjük lágyan.
Mint Veronika Urunk képét,
Világok véres verejtékét
Mi a lelkünkkel letöröltük.
Világok véres verejtékét
Mi a lelkünkkel letöröltük.
(Reményik Sándor)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése