Szózat

Vörösmarty Mihály: Szózat

Hazádnak rendületlenûl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsõd az s majdan sírod is,
mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivûl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hõs
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hû kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erõ
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jõni kell, még jõni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jõni fog, ha jõni kell,
A nagyszerû halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sûlyed el,
Népek veszik körûl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny ûl.

Légy híve rendületlenûl
Hazádnak, oh magyar;
Ez éltetõd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivûl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Vörösmarty MihályVörösmarty Mihály (1800—1855) a 19. századi magyar megújulás, a reformkor nagy költõje. Költészetét a történelmi múlt sikereire és bukásaira visszatekintõ, nagy szenvedélyeket és ellentéteket kifejezõ romantika stílusa jellemzi. Ennek jegyében alkotott az angol Shelley, a francia Victor Hugo, a német Hölderlin vagy a lengyel Mickievicz. Vörösmarty „a nemzet ébresztõje” nevet kapta népétõl, amikor megjelentek elsõ jelentõs mûvei. A Szózatot a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A költemény hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza. Hasonló eszmét fejez ki — ez is a hazaszeretet verse. De míg a Himnusz Istenhez szól a magyarokért, addig a Szózat a magyar embert szólítja fel arra, hogy legyen mindig hû a hazájához. A Szózatot Egressy Béni megzenésítésében éneklik a nemzeti ünnepeken. 

Megjegyzések