Remekművek mindennap

Keresés ebben a blogban

Massenet: Meditation from Thais

július 25, 2019

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Massenet Sarah Chang

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

József Attila Naphimnusz

NAPHIMNUSZ ( József Attila) Szeress úgy, mint a Nap ! "A Napsugár nem kérdezi, Hogy mennyit ér a fénye A Napsugár nem kérdezi, Hogy mit kap majd cserébe A Napsugár nem mérlegel, Csak tündökölve árad. Simogat és átölel, de nem kér érte árat. Szeress úgy mint a Nap, feltétel nélkül Úgy, mint a Nap, ami szívedből épül. Úgy mint a nap, fényből születve Úgy, mint a Nap, áldást teremtve. Minden ember fénysugár, a mindenségnek része Azt hiszi, hogy porszem, pedig a mindennek egésze. Minden ember fénysugár, egy a végtelennel. Minden ember fénysugár, de ebben hinni nem mer. Szeress úgy mint a Nap, feltétel nélkül Úgy, mint a Nap, ami szívedből épül. Úgy mint a nap, fényből születve Úgy, mint a Nap, áldást teremtve. Szeress áldást teremtve!"

Andrea Mantegna: A halott Krisztus

Andrea Mantegna (1431 körül, Isola di Cartuna, – 1506. szeptember 13. Mantova) a térérzékelés, a perspektíva mestere és a quattrocento kiemelkedő művészegyénisége volt. Mint Francesco Squarcione(1397–1468) festő fogadott fia és tanítványa kezdte el karrierjét Padovában, ahova szintén eljutott a XV. század közepére Donatello és Masaccio szellemi hatása. E.H. Gombrich ezt írja róla “Mantegna is, mint Giotto vagy Donatello, az eseményt a maga egykori valóságában akarta feleleveníteni, de mást értett valószerűségen, mint nagy elődje. Az igények megnőttek azóta, Giottónak egyedül az emberi tartalom volt a fontos, igyekezett maga elé idézni a férfiak és nők mozdulatait, viselkedését az adott helyzetben. Mantegnát a környezete is érdekli.” Talán ez a festmény – melyet Vasari szerint a művész soha nem mutatott meg senkinek -, bizonyítja leginkább Mantegna kísérletező hajlamát a perspektívával kapcsolatban. A fekvő holttest szokatlan, a blaszfémia határát súroló beállításban jelenik meg:

Babits Mihály: A második ének

Babits Mihály: A második ének Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.

Üzemeltető: Blogger